Leander magoncos tapasztalataim

Az első leanderemet a Dédnagymamámtól örököltem. A 80-as évek második felében került az én felügyeletem alá, tőlem a Bajomi fehér nevet kapta. Eredete valószínű a II világháború előtti időszakra tehető, a Mama hozta egy opatijai szanatóriumi útjáról. Ezen a leanderen tanultam meg a metszést, dugványozást, szaporítást. Magtokot hosszú évekig nem hozott. A belőle szaporított dugványok csere-beréjével kezdtem az állományom színesebbé tételét.

 Miután sikerült beszereznem néhány szimpla növényt is, találkoztam az első magtokokkal. A legelsőről nem tudtam mi is az? Amikor télen kinyílt és röpködő magok fogadtak a pincében, állt össze a kép, hogy magtok volt a bokron. A magokat összeszedtem, aztán tavasszal miután a leandereket kipakoltam a kertbe, virágládába kerültek. A vetéshez Florasca C földet használtam, a magok kb 1 cm föld takarást kaptak és sok vizet. Néhány hét alatt kikeltek. A vetés jó sűrűre sikerült. Próbáltam ritkítgatni a növénykéket, aztán jött az ősz, bepakolás ideje. A ládát világos helyre igyekeztem rakni, ezért felraktam egy magasan lévő déli fekvésű ablakba. Ez lett a végzetük, mert rendszeresen kimaradtak az öntözésből, tavaszra zömmel elszáradtak, a maradék pajzstetűvel volt tele.

Néhány év kihagyás után vetettem ismét leander magokat. Vetés szisztémája maradt az előző, csak nyáron jobban oda figyeltem a ritkításra. Ekkor még a kiszedett növényeket kidobtam. Ősszel a ládákat levittem a pincébe. Itt a hőmérséklet 10C körül mozog, szellőztetem, kapnak kis fényt, de közvetlen napot nem. Ezt a telet néhány palántadőléssel megúsztam. Tavasszal kikerültek a kertbe, a nyár során kis ( 2-3 dl-es ) cserepekbe, poharakba ültettem szét őket, Florasca C földbe. Rendszeres öntözést kaptak, tápsónak: Florasca C-t használtam, nem permeteztem őket. A tápsót néha feloldottam, de zömmel szárazon a növény tövéhez szórtam és az oldását az öntöző vízre bíztam. Ezekben az években, ha pajzstetű, vagy a sárga mocorgók támadtak, Piretrint szórtam a fertőzött gócokra, vagy Butoxot fújtam ki. Később kezdtem használni az Agrolt és Decist.

Ezeknél a palántáknál átültetéskor követtem a nagykönyvek tanácsát, tavasszal épp 1-1,5 cm-vel nagyobb cserepeket használtam. Az első virágokat 3-4-5 év elteltével láttam meg. Szóval elgondolkodtató, érdemes-e a szaporítás ezen formáját választani? Mindig, amikor magot vetettem az hajtott, hogy vajon milyen virágja lesz az új növényemnek? Milyen lesz a színe, milyen lesz a szirom alakja, elrendezése? Milyen lesz a porzója, pillája, termője? Lesz-e valami különleges benne?

Néhány éve döntöttem, és a tavasszal vetett magokat nyár derekán, amikor 2-3 levelesek, 4-5 cm-ek voltak, a ládából kiborítottam, a gyökereket óvatosan szétszedtem és akkor edénybe raktam 1-1 növényt, amibe kényelmesen belefért a gyökere. Így már nem csak 2-3 dl-es edényeket használtam, hanem befogtam az 5 dl –es joghurtos poharakat is. Ezután, már látni lehetett, hogy a nagyobb edénybe levő növények nagyon gyorsan növekedni kezdtek. Ez időben már tőzegbe ültettem és un. Nyújtott hatású mediterrán növény tápsót kevertem a földbe. (ezt a kaposvári Káliában szereztem be ami, azóta megszűnt) Ismét kaptam Wuxált, amit időnként minden kertben és ablakban levő növényemre kezdtem fújni, mint lombtrágyát. Ebben a szezonban volt még ládában tavasszal vetett magoncom, amik nehezebben indultak neki a növésnek. Ezeket augusztus végén, szeptember elején szedtem szét, hasonló módon, mint az előbbieket. Bevitel előtt minden növényem kapott Actarás és Cuproxatos permetet. Bekerülés után az első öntöző vízhez Rézoxikloridot kevertem. Megfigyeltem, hogy későbbi átültetésű magoncok sokkal rosszabbul tűrték a telelést, mint a nyár derekán ültetettek. Szerintem a szeptemberi ültetésnél a gyökerének nem volt elég ideje megerősödni, mire jöttek az októberi hűvös éjszakák, így könnyebben megkapták a tőrothadást.

Ebben az évben sok minden másként alakult az életemben. Ezért át kellett gondolnom mit miért, hogyan teszek, hogy tudok egyszerűsíteni, könnyíteni a dolgokon.

Mivel az életem úgy alakult, hogy növényeimet sokat kellett magukra hagyni öntözés nélkül úgy döntöttem, hogy szakítva a hagyományokkal, a magoncokat az aktuális átültetés során jóval nagyobb cserepekbe ültettem, mint eddig tettem. Abból indultam ki, ha sok a föld, nehezebben szárad ki, tehát tovább jut a benne lévő növény vízhez. A szokásos 1-1,5 cm helyett 3-4 ujjnyival nagyobb cserepekbe költöztek a 2012-ben vetett magoncaim. Földnek tőzeget használtam, mibe kevertem Compo meditterrán tápgolyókat és perlitet. A nyár során 3-4 hetente kaptak Wuxálos permetet. Az öntözésre esővizet gyűjtöttem 3 db 300L –es hordóba. A hordókba 1-2 marék Volldünger tápsót szórtam. Miután a nyár: forró, száraz volt, az eső víz elfogyása után maradt a kerti csap, úgy hidegen, ahogy a vezetékben volt. A cserepek öntözéséhez Gardena többfunkciós locsoló fejet használok. Miután egy csoportot  megöntözök úgy, hogy  a zuhany fejét a cserépben lévő tőre irányítom, következik a felső zuhany. A növények élvezik! A levelek üde zöldek lesznek, és jóval kevesebb élősködővel küzdöttem. A lényeg, ami meglepett, hogy több alig EGY ÉVES MAGONCOM VIRÁGGAL lepett meg alig EGY ÉVESEN.

Összefoglalva: A magokat érdemes jó minőségű virágföldbe vetni, kora tavasszal, amint a fagyveszély elmúlik, meleg, napos helyre tegyük az edényünket, de a széltől ne óvjuk a kikelt növénykéket. A vízzel ne spóroljunk, ha a körülmények engedik, naponta öntözzünk. Július közepéig a magoncokat szedjük szét, lehetőleg egy szálasra és 12-14-es cserepekbe ültessük szét őket. Ültetéshez tőzeg, nyújtott hatású tápsó, perlit, homok keveréket használjunk. A nyár hátra lévő részében fontos a napi öntözés, hőségben esténként,  jó hatású a zuhanyoztatás. Időnként egy Wuxálos permetezéstől sem kell félni. Én a Wuxálhoz mindig keverek egy kis Agrolt. Ha gyanús foltokat látok, vagy meleg párás a levegő Cuptoxatot is adok hozzá. A nagyobb cserepekbe ültetve a nagy kánikulát, a forró szelet jól átvészelték a növényeim. Volt néhány hétvége, hogy az öntözésüket nem tudtam megoldani, nem okozott gondot, augusztusban több egy éves magoncom virággal lepett meg. A virágzásnak, bimbók fejlődésének egy, szeptember végi korai fagy vetett véget.

2014-01-01

Készítette: Árva-Lóky Zsófia

Vissza a menübe